Már 2 hónaposan nagyon szerették a zenélő körforgót, Szonja még énekelt is rá. Aztán következett a zenélő játékok imádata, és a "tánc" a mozgásfejlődéssel összhangban változott és fejlődött: négykézláb rugózás, ülve táncolás, aztán éppen hogy csak felálltak és állni tudtak az állva bulizás az erősítő előtt. És már biztos lábakon állva tánc Halász Juditra és a kacsatáncra. És ha épp a rádióban nincs semmi jó zene, akkor bekapcsolták maguknak a kedvenc slágereiket és arra nyomták a ritmust. Aztán nehogy elfelejtsem megemlíteni a dédimamiéknál lévő zongorát, és a művészurat, ahogy komponál :)
Ez mostanság sincs másként, napi szinten találunk a rádióban valami zenét, aminek vagy Ők vagy én nagyon örülünk és ezért táncra perdülünk. Botond a mackótáncot nyomja leginkább megspékelve némi rogyasztással; míg Szonjánál a körbe-körbe forgás a sláger...addig amíg el nem szédül :D Persze tánc közben is megfigyelhető egy-egy gyerek alapfelszereltsége: Botond-autó, Szonja-retikül :)
Bár sokan nem kedvelik az ún. tucc-tucc dallamokat; de én mindig is szerettem - és Botond is kedveli a gépzenét, így a robotgépre is előszeretettel nyomja :D Persze a "hülyeség" ragadós, így Szonja is rövid úton becsatlakozott :) És íme a bizonyíték, hogy a robotgép bekapcsolására kezdi és kikapcsolására abbahagyja.Ugyanez a jelenség figyelhető meg, ha Apa lyukat fúr a falba... ugyanis az a nagy helyzet, hogy végre kitaláltuk, megrendeltük és meg is érkezett a nagyszobába a szekrényünk. :) Persze nálunk semmi sem úgy van, mint ahogy azt kitaláljuk, így nincs derékszög, hogy nehezebb legyen feltenni a sarokelemet; és persze hogy ott van vas a betonban, ahová mi azt a szerencsétlen lukat akartuk volna... de Apa nem hagyott magával kibabrálni. Úgyhogy most nagyszoba felforgatva, gyerekek kiszorultak, és ha mi mindketten bemegyünk kétségbeesett sírás van, hogy mi történik velünk odabenn... :(
Jut eszembe felfordulás... ma gondoltam gyorsan kiporszívózok, mire azt látom, Szonja előszedi a kis seprűjüket és tol rajta kettőt. Na gondoltam, itt a segítség, és fűzhetem tovább a korábbi "Házitündérek" bejegyzésem.
Mentem tovább a következő szobába a porszívóval, de várakozásommal ellentétben Botond jelent meg, és a porszívó mellé kucorodva immáron Ő folytatta a takarítást, Szonja pedig úgy segített, ahogy Apa szokott: beheveredett az ágyba, természetesen stílusosan az Apa helyére :)Még mielőtt apa sérelmezné, hogy mindig Ő a rossz a blogban, leszögezem: NEM. De hát valljuk meg, még felmosót csak-csak, de porszívót nem igazán látni a kezében :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése