Szuszmákolók

Egy naposan

A blogírás kapcsán számtalanszor végigpörgettem azt a több száz képet és videót, ami ez idáig készült, és rengeteg alvós képre leltem, így gondoltam megér egy bejegyzést.
Inkább a képek beszélnek majd, túl sok kommentet nem igen tudok hozzáfűzni - aki szülő, az tudja, hogy van, hogy az ember csak áll a kiságyuk mellett és gyönyörködik, mert angyalok - pláne, ha alszanak :)

Amikor még csak pár hónaposak voltak azért voltak édesek, mert úgy, de úgy tudták aludni az igazak álmát. A babakocsiban is mindig ahogy toltam őket, muszály volt nap mint nap fényképeznem :)

Játék közben is be-bealudtak, olykor még a játék is a szájban maradt...

De a mozgásfejlődéssel összhangban az alvós pózok is kezdtek egyre érdekesebbé válni, így most már inkább a móka kedvéért készülnek a képek az arconalvás, sarokbanalvás, kitekeredvealvás, kilógó lábbal alvás,stb. kategóriákban.

 

Igazából meg kell állapítani, hogy az alvás tekintetében is teljesen mások. Összességében talán Szonjának nagyobb az alvásigénye. Ha felkelnek, akkor Botond nem igazán szeret a kiságyban maradni sokáig (kb. negyed órát elvan), míg Szonja ébredés után szívesen mélázik még pokrócot ölelve a kis kezébe - sőt sokszor inkább az esik zokon, ha kiveszem. Botond reggel is minimum egy fél órával hamarabb kel és rögtön rója a köröket a lakásban - olykor nyuszimotorral a kezében, aminek biztos nagyon örül az alsó szomszéd.  :)


Amúgy ami a napirendet illeti, jelenleg kb. így nézünk ki: reggel - jó esetben - fél8-8 körül kelünk, aztán 10 óra körül még egy kb. fél-egy órás szundi, aztán ebéd után 13 óra körül még egy kb. egy-másfél órás alvás. Fürcsi után 8.00-8.30 között mindenki ágyba kerül és éjszakai szopi Botond esetében éjfél és hajnal 3-4 kürül; Szonja ha kel, akkor 3 körül egszer, de legtöbbször már végigalussza az éjszakát.

Rágók

Mióta post-oltam a Fogacskás bejegyzést, azóta felpörögtek az események. A bejegyzést előtte nap megírtam, csak fogacskás képet akartam bele tenni, erre kibújt egy fogacska és módosíthattam.
Szegény Botond mostanában többször is igen sírós volt, nem is értettük mi ez a sok nyafi - mert ennek tituláltuk, hogy feszegeti a határait. Erre ma megint felsírt ok nélkül, és olyan tátott szájjal sírt, hogy beleláttam - és legnagyobb meglepetésemre egy újabb fogacskát véltem felfedezni. Elviekben alul, elől kellene jönnie, de ismét egy rágófoggal gyarapodtunk, szemben azzal, ami fent bújt ki. Úgyhogy az állás most 9:6 Botond javára:



Továbbá örömmel jelenthetem, hogy a parkunkban végre elkészült a duplahinta, amit le is teszteltünk gyorsan, a lurkók legnagyobb örömére. valamint a homokozással is próbálkozunk, ami egyelőre a homokpaskolásban és a gereblye lenyalásában kimerül. Erre még gyúrni kell, de legalább kigyomláltam a homokozót :)
Botond egy idő után megunta a dolgot és az "uraság" keresett egy jóképű placcot és miután behelyezkedett, szokásához híven felkönyökölt. Szonját a csúzdázás érdekelte inkább, persze egy percre sem akart nyugton maradni.

Névnaposok

Drága gyermekeink, itt is nagy szeretettel köszöntünk Benneteket névnapotok alkalmából!

És még mielőtt bárki is úgy gondolná, hogy ezt így terveztük... leszögezném, hogy NEM!
Szóval ez úgy történt, hogy amikor megmondták a nemüket, akkor elkezdtünk neveket nézegetni; aztán amikor már ismét megerősítették, akkor döntöttünk. A Szonja mellé hamarabb letettük a voksunkat, a fiú nevet tovább keresgéltük, de amikor rátaláltunk, tudtuk ez lesz a jó.

És tényleg olyanok is lettek :)
Szonja jelentése: bölcsesség; hát mi más, ha nem az, ahogy lapozgatja nagy szakértelemmel a kis ujjával a könyvet és megfontoltan.
Botond jelentése: buzogányos harcos; mindig valamit hurcol a kezében, amivel kalapál, amit lóbál - no meg a testalkata is Botondos.
És amikor megnéztük, hogy mikor van a névnapjuk... hát jót nevettünk: május 15. Szonja és 16. Botond. (Azért zárójelben megjegyzem, hogy a "nagy" Botond névnap március 23.) Aztán úgy döntöttünk, hogy jó lesz úgy, ha egymás után ünnepeljük őket, és nem lesz kicseszés, mert mindenkinek saját napja és - ígéretet tettem - saját tortája lesz :) És még egy plusz infó, hogy az egy szem drága Dédimaminknak 16-án van a szülinapja, így a család legfiataljabbjai a legidősebbel együtt ünnepelnek, a Dédimami legnagyobb örömére.

Tegnap megünnepeltük a kisasszonyt, megkapta a tortáját és eközben egy pár kép és egy videó erejéig, Botondot lefogtuk, aztán ő is becsatlakozhatott a  virág gyepálásba és tortaevésbe, ami paskolásba torkollott. No meg egy kicsit többet engedtünk neki, Ő hintázhatott többet - csak rá kellett mutatnia, és már benne is ült.
A mai nap pedig Botond volt a középpont, és Szonját fogtuk le kicsit, míg Botond birtokba vette a tortáját, majd együtt folytatták a nyalakodást és a torta szanaszét kenését.

De szó, mi szó akkor voltak a legdrágábbak, amikor egyszerre két oldalról nyalták a tortát - még kuncogtak is egymásra, egymáson.
És hogy finom volt-e a torta, arra Botondtól kaptok választ.
Hát így telt a második névnap...

Kommunikáció

Először szavak nélkül, érintéssel... aztán hangokkal... és gesztusokkal... majd halandzsázva... végül szavakkal

No én jóllaktam már

Nekem már nagyon elegem vaaaan

Ez valami döbbenet, ahogy a gyermekek ki tudják fejezni magukat azon eszközök nélkül is, amik nélkül mi felnőttek képtelenek lennénk... vagy legalább is csak nagy fejtörés árán. Épphogy megszülettek és már az arcukról le lehetett olvasni, ha jóllaktak, ha türelmetlenek voltak, ha érdeklődtek...

Aztaaa

Az első hónapokban még csak egymás mellett szuszmákoltak, nem igazán vettük észre, hogy tudomást vennének egymásról, bár sokszor összeért a kis kezük... de gondolom ezt a pocakban is így szokták meg, többek között ezért is nem raktuk őket külön. Bár egy kiságyban feküdtek, nem zavarták egymást - és ez úton cáfolom, hogyha az egyik sír, akkor a másik is... legalább is ebben a korban náluk nem volt jellemző. De már ekkor is sokat kémlelték egymást - bár még csak egy színtelen pacának látták a másikat :)

Neked is meleged van hugi?

Botond már 3 hónaposan is úgy, de úgy tudott nézni, hogy majd' hogy nem összeszégyelltem magam... bár nem tudom miért...  tisztára mintha Attila nézne rám morcosan. Ekkor már mosolyogtak a játszószőnyegről fityegő tárgyakra, ha mondókáztam vagy énekeltem, Szonja velem énekelt, Botond ujjongott a mesére - bár ehhez nem feltétlenül kellett az én hangom, a zenélő körforgóra is ment.

4 hónaposan egyre jobban élvezték a hangjukat, és már cifrázták is a mondanivalójukat.
Szonja már 5 hónaposan próbált ismerkedni, de Botond már akkor sem díjazta a macerálást - ekkor már szerintem egyértelműen kijelenthető volt, hogy tudatában vannak egymásnak. De azért Botond, mint óvó bátyó, kézen fogta sétakocsikázás közben Szonját.
6 hónaposan a kurjongatásokon túl másfajta hangok kiadásával is próbálkoztak, pl. Botond "puffogott", Szonja fintorogva énekelt.

9 hónaposan már megbeszélgették a dolgokat, sikogattak, és meséltek nekem is szívesen. A kedvenc találkahely és cserekereskedelmi központ a kiságyak vége. Mindenki ideviszi a kincseit és zoknit játékra, cumit plédre cserélnek. :)

11 hónaposan egyre bővült a halandzsa szókincsük és tettekkel is egyre inkább kommunikálnak, már vitatkoznak is egymással, és ha Botond elkeseredik, mondja nekem, hogy : "Amma", Természetesen az Apa az egyértelműen érthető.

Amikor nacit cserélünk mindig szoktuk kérdezni, hogy van-e kaka, vagy csak pisi?! Erre ma reggel Szonja azt mondogatta, hogy ka-ka -és apa talált is a csomagban meglepit. Most délután felkelt  és megint mondogatta, hogy ka-ka...és megint volt. Innentől indul a teszt üzemmód, hogy tényleg tudja-e vagy ez is csak olyan kis babanyelven született mondóka,a mit csak úgy mesél.
Amit próbálgatunk, azok az állathangok, ezek nagyon érdeklik őket, imádják, ha bábozok és utánozom az állatok hangját. Szonja próbálkozik is és a háp-háp ,meg a gá-gá már megy is - erről igyekszem mielőbb videót csinálni :)

A non-verbális kommunikációjuk és sokat fejlődött az elmúlt hónapban. Már úgy tudnak szeretni: odabújni, ölelni, csimpaszkodni, felkapaszkodni - ettől mindig elolvadok.

Egyéniségek

Szonja a csajos bestia
Én nem is tudom, hogy ez a lány hogy lett ennyire csajos, de az biztos, hogy születésétől fogva már sokkal inkább nőcis, mint én valaha is voltam :) ... már akkor is mindig eltartotta a kisujját, még alvás közben is - ez a mai napig nem változott.

Karácsonykor még a díszt is csak a kis ujja begyével érintette meg, a szülinapi tortával sem volt hajlandó bekoszolni a kezét, inkább megvárta míg Apa adott falatokat a szájába.

Mikor még meg sem született már óckodtam a rózsaszín ruháktól, pláne attól a bizonyos rózsaszíntől, amibe mindig öltöztetik a kislányokat... talán azért is lett ennyire csaj. Most mit csináljak?! Én próbálkoztam, de a sárga nem áll neki olyan jól, hanem különösen az élénk színek, mint pl. a ciklámen. Hogy ne legyen vad, általában fehérrel, lilával vegyítve... de hát nekünk mindenben szép ez a lány! És ami csak dob a dolgon, hogy gyönyörű vörös haja van, ami néha réz, néha arany fényben tündököl.

E mellett a hölgyike bestia is ám keményen. Olyan fintorokat be tud vágni, hogy bepisilünk rajta a röhögéstől.

No meg amikor elkezdfintorogva fújtatni... az mindent elmond...

 Botond a huncut laza csávó
Míg Szonja tiszta nőci, addig Botond leginkább a huncutul néző laza csávót adja elő.

Előszeretettel hanyagul ide-oda pakolja a lábikóit, mindegy, hogy épp babakocsiban,  vagy a kiságyban fekszik, netán autóban utazunk.
Vagy csak egyszerűen megemeli a szemöldökét, mintha legalább is ezt külön tanították volna Neki.



Én már most készen vagyok, de reszkessetek e világ lányai, ha előveszi a csajozós vigyort, meg dödörögve odadörgölőzik majd hozzátok!
És nem tudom figyeltétek-e már, ahogy édesen kigömbölyödik a kis mosolypogácsája és felderül az arca, ahogy mosolyra húzza a kis száját.