Hravacka 2013

Kissé megkésve íme a Horvátországi nyaralásunk memoárja... videók belinkelésének hiánya volt a késedelem oka...bocsánat. de talán jó is így az őszben még egy falat nyári emlék....

No ez is megvolt és sajnos nagyon hamar vége is lett.... drága kicsi gyermekeink első nyaralása, Horvátország, Zadar, Hotel Donat, augusztus 10-17-ig. 1 hetet voltunk, meg nekem plusz egy hét volt az össze-, és kipakolás :D - ezért is késlekedtem a blogbejegyzéssel.
A nagy dicséretet bezsebeltem Apától, ami a pakolást illeti. Ugyanis szinte kongott a kocsi csomagtartója, az összes cuccunk: 1 gyerekágy, az "újdonsült igen olcsó és nagyon jól bevált babakocsi, egy közepes méretű bőrönd a gyerekek cuccaival, egy hátizsák nekem, egy apának, és két strandszatyor: egy a gumi fürdős cuccoknak és egy, ami a megérkezés után majd a partra kell cucc, és biztos, ami biztos 1 karton mentes víz és 10 bébiétel.
 9-én fürdés után keltünk útra, este fél 9 magasságában; és mivel útba esett beugrottunk Sümegre a Dédimamihoz és Marcsihoz egy 10 perce; aztán uccu neki. Hajnal 3 óra magasságában már kezdtük kutyául érezni magunkat, 4-kor megálltunk egy kis egészségügyi pisi-szopi szünetre és kb. hajnal 5 óra magasságában begördültünk a hotel parkolójába. Botond horkolva aludt, Szonja pedig jóga pózban-nyakában a lábával.

Délután 14-től lehetett elfoglalni a szállást, így aludtunk még egy kicsit az autóban, majd fél 7 körül keltek a gyerekek és mentünk le a partra, ahol délután 2-ig itt tartózkodásunk legkinlódósabb óráit töltöttük. Hála az égnek a gyerekeket nem igazán viselte meg az utazás, nem borult a napirendjük nagyon, jót aludtak ebéd után.
Ezen a napon ették meg az első és utolsó bébiételüket; mert aztán halat, cápa húst, grillezett zöldségeket, krémlevest ettek, mint a nagyok: ) A kajával elégedettek voltunk, csak mindig ment a harc az etetőszékekért, mert meglepően sok kisgyermekes volt; persze volt egy-két állat szülő is, aki a 4-5 éves gyereket is etetőszéklbe ültette, bár alig fért bele...
Nagyon tetszett Nekik a víz, pláne Szonja volt elemében, fürdött és merült Apával,  ringatózott a csónakban; míg Botond inkább az ölemben pancsikolt szívesebben, végül ő is ráérzett a csónakozás ízére, most nektek is elmondja, milyen volt. Pár nap múlva meg ha már látta a vizet, húzott oda minket, akár a  tengerről, akár a szálloda medencéjéről volt szó; és hisztizett, ha eltérítettük.

Akiknek kételyeik vannak, hogy ilyen idős gyerekkel nekiinduljanak-e a nyaralásnak, ez úton üzenem, hogy: IGEN. Bár a welness hétvégénk is várakozásaimon felül sikerült; azért őszintén megvallva izgultam kicsit. Mert hát mégiscsak külföld, mégiscsak tenger. De az ég világon semmi gond nem volt. Igaz, ami igaz, mindent a lehetőségekhez mérten, de a gyerekek igényeihez igazítva, a mi pihenésünket is szolgálva alakítottunk ki. Így egy otthonitól eltérő, de minden nap ismétlődő "nyaralási napirendet" követtünk: Reggeli 8-tól, szedelőzködés, aztán irány a part, esetleg fürcsi és egy kis babakocsis sétás szundítás után (míg Apa kibúvárkodja magát), aztán családi fürcsi, játék. Ebéd 13 körül, aztán alvás, és ismét strandolás, - olykor a szálloda medencéjében - játék a parton egészen vacsiig. Hát így teltek a napjaink.
Egyik nap azért kirúgtunk a hámból, mert bizony 20 órakor még
az ágy közelében sem voltak a gyerekek, ugyanis besétáltunk a pár km-re lévő Zadar belvárosába. Hangulatosan megvilágított híd, szűk utcácskák, turisták kavalkádja, utcai zenészek, jó illatok. Botond olyan izgalomban volt, hogy nem aludt el; de Szonja már hazafelé úton szundított egy kicsit.
Aztán sajnos nagyon gyorsan eltelt ez az egy hét, és pakolnunk kellett. Délelőtt 11-kor kellett kicuccolni a szobából, és úgy döntöttünk, hogy az este utazáshoz mindenképp ragaszkodunk így aznap estig (illegálisan tovább használva az all inclusive karkötőnket és szolgáltatásokat) élveztük a Horváth tengerpart nyújtotta örömöket.
Jó volt, szerettük, élveztük, visszavágyunk! Reszkess 2014 nyara, mert jövünk! :)