Nem friss a történet, de féltem előbb leírni, nehogy elkiabáljam. Szóval Botond nem cumizik már. Úgy történt a nagy eset, hogy január 8-án az ebéd utáni alvásnál rázta a fejét és nem fogadta el a cumit. (Már előtte napokban is meg éjszaka is volt néha ilyen, de véágül csak elfogadta) Gondoltam, szokásos sztrájk és majd 5 perc nyafi után meggondolja magát. Így szépen megpuszikáltam, betakartam, és kijöttem a szobából. Egy ideig még eldödörésztek, ahogy szoktak, aztán aludt mindenki, ahogy kell. 
Este ismét felajánlottam a cumit, ismét fejrázás volt a válasz. Kb. fél-háromnegyed órás nyűglődés után végül cumi nélkül aludt el. Másnap már csak negyed órát nyafizott, azóta meg mintha mi sem történt volna, a cumi közelébe se ment Teljesen elfelejtettük a cumit nála - eldöntötte hogy elég volt és letette. Persze előtte való nap szereztem be az újabb cumit, még jó, hogy lusta voltam aznap lefertőtleníteni... 
Nem így Szonja. Ők még mindig cummog, bár kevesebbet mióta Botond nem, de elalváshoz mindenképp. És Botondot nem érdekli. Mondjuk ha visszagondolok, kb. egy hónapja kezdte el csinálni Botond, hogy kiszolgálta magát a cumival. Felmászott a kiságyra, kihúzta a fiókot és kivette belőle a cumit. Na most ezt Szonja kb. másfél hete csinálja. Hát majd meglátjuk... Pedig az elején Ő nem akarta elfogadni a cumit.
A másik nagy hír, hogy mivel úgy hozta az élet, hogy egy napot kórházban kellett töltenem, így abbahagyjuk a szopizást. Nagyon nehéz döntés volt, és naponta többször is gondolkodom, hogy helyes döntés volt-e. Két éves koruk körül terveztük abbahagyni, de most adódott alkalom. Így is már nehezen megy, pláne Botondnál, mert ő jobban ragaszkodik hozzám, mindig is jobban igényelte a szopit - nem véletlen kelt fel éjszaka is. 15-én reggel szopiztak utoljára, azóta túl vagyunk két esti fél-egy órás síráson, egy hajnali majdnem 2 órás síráson Botond prezentációjában és és két reggeli fél órás nyafizáson, éa anyapizsi tépkedésen, amiben mind ketten részt vettek . Botondnak nehezebb ez most, mert, se cumi, se cici, ez most összejött... De ezt leszámítva este 8-tól kb. reggel fél 6- 6 óráig alvás van általában.
A cickóim bedurranva, az éjszakai két órából 20 percet én is és a melleim is könnyeztek. Pedig még lenne tejcsi bőven, ugyanis a 3. szopi kimaradást követően ping-pong labda nagyságú göbök jelentek meg, amiket próbáltam szétmasszírozni, hidegvizes ruhával borogattam és egy kicsit fejtem épphogy megkönyebbüljek kicsit és így kb. 1,5-2 dl tejcsitől szabadultam meg, de még mindig feszülnek...
Hát itt tartunk most. A következő nagy projekt a szobatisztaság lesz majd asszem. Azt még kíváncsian várjuk, hogy alakul majd Szonja és a cumi esete a közeljövőben. Addig is tovább gurulunk a járgányokon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése